2012. szeptember 24., hétfő

Őszelő

Itt van az ősz, és én magyarázattal tartozom, amiért megszakítottam az írást. Az utolsó bejegyzésem óta nagy változás történt a kiskertemben.
A hangyákkal és néhány egérrel való hadakozást feladtam, és előrébb hoztuk a kiskerttel való eredeti tervünket. A konyhakert még májusban megszűnt, vagyis inkább átalakult. Baromfiudvarrá.
Eddig is egymás mellett voltak, de olyan 15-nél több baromfink nem volt egyszerre. A tavaszi kellemetlenségek viszont ösztönöztek arra, hogy ne legyen kihasználatlanul a kertrész, ezért hoztunk a piacról 16 db kiskacsát, 5 db gyöngyöst és majd 50 db háromféle csirkét.

A kertből lett baromfiudvar félkész állapotban

Ja, és 5 db úgynevezett „letojt” tyúkot. Korábban még sosem hallottam ezt a kifejezést, a látvány pedig a legmerészebb elképzelésemet is felülmúlta a szerencsétlen ketreces tartású tyúkokról.
Szóval ezek egy éves (tojótáptól) intenzíven tojó tyúkok voltak. Amikor meghozták őket, nem mozogtak, elrepülésüktől még véletlenül sem kellett tartani, hiányos volt a tollazatuk, tarajuk fehér, sápadt rózsaszín és lekonyuló volt, szemkörnyékük és a szemük pedig hófehér. Soha nem láttak napfényt, a zöld takarmányt nem ismerték.
Amint kikerültek az új helyükre, a szabadba, kettőből rögtön kiesett egy-egy tojás. Pár napig még rendszeresnek mondhatóan tojták a tojásokat, aztán átállt a szervezetük az új táplálékra, és azóta csak hébe-hóba van tojás.
Apropó. Mindenki ismeri már a tojáskódok jelentéseit? És odafigyeltek rájuk?

A „nem letojt” tyúk (bal oldali) és a  „letojt” tyúkok (középső és jobb oldali) közti különbség

A kacsáink hagyományos fehér kacsák, a gyöngyösök az ezüst színűek, a csirkék között pedig van erdélyi őshonos, hús- és tojócsirke. Pontosabban mostanra már inkább jércék és majdnem tyúkok.
Csak muitán meghoztuk őket, akkor kaptak egy rész nevelő tápot (mivel ahhoz voltak szokva), majd lépcsőzetesen elhagytuk. A darát - a kacsák miatt még mindig darát kap mindenki - magunk keverjük ki: búza vagy tritikálé, kukorica és takarmányborsó az alapélelem, amibe keverni szoktunk némi sót és mészport is. Emellett napi szinten vagy naponta többször is kapnak olyan zöldet, ami éppen van: főként tyúkhúrt, bodza- és akácleveleket, parlagfüvet és libatopot. Ez utóbbi a kacsák legkedveltebb csemegéje.
A zöldek mellett hullott és túlérett gyümölcsöket is kapnak; faepret, körtét, szilvát, paradicsomot, almát...

Visszatérve a kertre: jövőre lesz egy sokkal, de sokkal nagyobb konyhakertem, már készülőben van. Már lett rá hozva birkatrágya, ami jól bele lesz forgatva a földbe, jövő tavasszal pedig újra beindulhat a kertészkedés!

Idén főként dézsás paradicsomaim vannak, és a pici fóliasátor alatt is van belőlük bőven. Most először elkezdte enni őket valamilyen zöld kukac. Ezeket az egyedeket egyszerűen leszedem, és mennek a komposztba vagy a tyúkoknak, a zöldek nagy részét pedig most már inkább leszedem és a szobaablakban érlelem útó, nehogy azokat is megtámadják, és paradicsom nélkül maradjunk. Ezek friss fogyasztásra, és fagyasztásra vannak szánva. Az egészben fagyasztott paradicsomokat idényen kívüll remekül lehet főzéshez felhasználni, és nagyon szeretem.
A zöldfűszereim idén is nagyon szépek.

A gyümölcsfák és bokrok hoztak már némi termést, viszont el kell mondjam, hogy a biológiai végekezésem kudarcba fulladt néhány fiatal fácskát megtámadó hangya- és levéltetűsereg ellen.
Az őszibarackfáink nagy része nagyon gyatra, de van egy kis fácska, amin 2 gyönyörű őszibarack volt!
A fügefánk a vastag szalmatakarás ellenére elfagyott az elmúlt télen, majd újra kihajtott és mostanra más van rajta egy csomó kis füge. De most már én nagyon valószínűtlennek tartom a beérésüket. :(

Termett még az idén fekete és fehér ribizlink, néhány fekete szeder, papa-féle szilva, két gyönyörű szép piros alma és két darab birsalma is.
Az erdőben most érik a vadszeder, és nagyon úgy néz ki, hogy idén lesz végre kökényünk is. Hurrá!
Dióra már annál kevésbé számítok a kései tavaszi fagyok miatt.

Birsalma és hamvas szeder
A sok jó mellett, egy rosszal is találkoztam. Úgy néz ki, hogy felütötte a fejét az akáclevél-hólyagosmoly (Parectopa robiniella) az akácosban (hol máshol?). Egyelőre reméljük a legjobbakat.
Akáclevél-hólyagosmoly
Továbbra is szárazság van, régen volt már ilyen csapadékban szegény évünk. Málna nem is termett, nagy részük valószínűleg ki is száradt.

Mostantól igyekszem sűrűbben jelentkezni, és beszámolni a történésekről.

2012. április 26., csütörtök

Az utóbbi napok tapasztalatai, újabb összefoglaló


  • Végre esett egy kis eső (de nagy szükség lenne még többre és még többször).
  • Az április eleji enyhén fagypont alatti éjszakai hőmérsékletek miatt idén sem nagyon számítok jó szilva-, kökény-, és diótermésre. Az öreg szilvafánknak a tavaly előtti időjárás kedvezett, akkor nagyon sok gyümölcsöt adott, nagyobb mennyiségű dió és kökény pedig 2008-ban volt utoljára sajnos.
  • A spárga fagyérzékeny. Zsenge hajtásai elfagytak pár napja, de azóta újra kihajtott már.
  • Ápr. 13-án vetettem a kertbe jánosnapi sárga retket, és kerek (rondo) sárgarépát.
  • 20-án lilásrózsaszín estikét vetettem ültetőládába, szabadba és a citromfának is véget ért a téli szobafogsága.
  • 21-én elültettem az egyik szomszédunktól kapott rebarbaratöveket.
  • 23-án zöldborsót vetettem szabadföldbe és virágládába, szabadba vetettem zsázsát, koriandert és borsikafűmagot, és a fóliába egy zöld csíkos paradicsommagot.
  • Tegnap, ápr. 25-én ültettem díszpipacsmagot (évelő színkeverék), klárcsi színkeveréket és sziklakeri évelő virágkeverékmagokat. Az ültetőládákat egyelőre a fóliasátorba tettem.
  • Kb. egy hete virágzik már az első rucola is. Az idei vetés pedig szépen feljődik.
Nagyon zavaró, hogy van egy csomó hangya a konyhakretben, ezért nem tudok úgy haladni a kerti teendőimmel, mint ahogy elterveztem. Ráadásul a gyönyörű spárgáimat is megeszik. Sütőporral, szódabikarbónával próbáltam már őket elriasztani, de csak annyi történt, hogy kicsit odébb vonultak. Ha valakinek, aki erre jár, van használható és környezetkímélő ötlete, kérem, hogy jelezze! Köszönöm. :)


A hét elején - biokertészetekben használatos - Zöldpajzs levéltrágyával bepermeteztem a fiatal gyümölcsfákat, amik idén először virágoznak! Nagy részüket 3 éve telepítettük, első évben megmetszettem őket - úgy, ahogy egy szakkönyvből tanultam -, tavaly békén hagytam őket, idén tavasszal pedig csak egy picit igazítottam rajtuk. Van köztük többféle szilva, cseresznye, meggy, alma, körte, sárga, és őszibarack, továbbá gyümölcsbokrok: fekete, piros és fehér ribizli, folyton termő és egyszer termő málna, és egres is.

2012. április 4., szerda

Kertészeti összefoglaló

A kiskerti teendőkbe még mindig nem vágtam bele, mert amióta a locsolás megoldódott, azóta meg olyan szeles az idő, hogy egyáltalán nem kellemes a kertben tevékenykedni. Néhány dughagymán kívül mást még nem tettem bele.

Elöljáróban el kell mondjam, hogy felénk nem túl jó minőségű a föld. Eléggé meszes, ezért itt nem minden terem meg olyan szépen, mint igazán jó földben. Mikor kijelöltük a kert helyét, sajnos nem gondoltunk a földcserére, azóta meg csak részleges megoldások születtek. Ráadásul egy évvel korábban fűvel telepítettük be azt a részt, ezért állandóan kínlódok a tarackoló gyökerekkel.

Megkésve, de azért megmutatom, hogy mi van már, illetve még benne.
Nagy örömömre másfél hete hajt már a spárga, amit 4 éve vetettem magról és nagyon úgy tűnik, hogy idén már 1-2 alkalommal jól is lehet lakni belőle!
A spárga évelő növény, ahol egyszer begyökeresedik, onnan még kiirtani sem könnyű. A napokban azt vettem észre, hogy foltokban még magról is kihajtott az idén, úgyhogy megszokta már a helyét.
A spárga fiatalon fagyérzékeny, én az első két télen földdel betakartam a töveit, az utóbbi 2 évben viszont egyáltalán nem, és ahogy látható erre már valóban nem is volt szükség. Szerencsére.

Az évelő lestyán is már 15-20 cm-es.

A kétnyári simalevelű levélpetrezselymem most másodéves, nyárra fog felmagzani, majd elpusztul. Petrezselymet minden évben vetek, hogy folyamatosan legyen utánpótlásom, és hogy egész télen kitartson a fagyasztóban, amellett, hogy enyhébb időjárásban még frissen is lehet szedni.

Kísérletképpen hagytam a földben tavaly tavaszi vetésű mángoldokat is, aminek egy része megsínylette a telet, de akadnak köztük egészen szép példányok is. Ezeknek a leveleiből folyamatosan lehet is szedni.

Ősszel vetettem 2 kis ágyásnyi popeye spenótot, de már akkor is szárazság volt, ezért csak imitt-amott keltek ki. Az a pár tő mostanra elég szép lett, a mándold mellett az első tavaszi zöldek közt van.




Majd elfelejtettem! Ősszel még fejes salátát is vetettem, még szegény nagypapám mondta mindig, hogy vessem a folyamatosan. Hát megpróbáltam télen is. Kihajtott, a téli fagyok nem károsították, de nem is növekedett. Azóta kezdett el, amióta már tudom locsolni. De még így is egész picik.

Aztán ott van a fóliasátor, aminek csak a teteje fólia, az alja egy medenceszerűség. Igen medence. Mivel nem volt használva a rendeltetésének megfelelően, tavaly tavasszal azt találtam ki, hogy húzzunk rá fóliát, és legyen belőle fóliasátor. Jó kis ötlet volt! Tudok palántázni, és pár növénynek előre tudom hozni, vagy el tudom tolni a vetési-szedési idejét. Annyi hátránya van csupán, hogy nagyon oda kell figyelnem a locsolásra, hiszen nem tud elfolyni semerre a felesleges víz, csak kimerni lehet belőle.


Vetettem bele 2 hete rucolát, aminek csak 5 nap kellett a csírázáshoz. A magok sajátok, tavalyi rucoláról gyűjtöttem őket. Van még egy rész, ahol tavaly ugyancsak rucola volt, de ott (szándékosan) hagytam a magokat kiszóródni. Belőlük minden további nélkül ősszel illetve télen már lehetett is pár levélkét szedni, csak a nagyon nagy mínuszokban álltak meg a fejlődésben, de vissza egyáltalán nem fagytak. 1-2 hete pedig újra növekedésnek indultak.

Vetettem még háromféle pak choy-t, amiknek 8-10 nap kellett a csírázáshoz.

2012. március 23., péntek

Éledezik az erdő és szárazság van


Egyelőre nem a terveim szerint alakul a blogírás, de majdcsak belejövök.

A múlt hét végén már veteményeztem fólia alá, azt később megmutatom. A kiskertnek később mint terveztem, csak a mostani hétvégén fogok nekiállni, ugyanis akkora a szárazség, hogy előbb nem láttam volna értelmét, a locsolás pedig csak mostanra oldódott meg. A tél rendkívül csapadékszegény volt, és semmi jele annak, hogy esni akarna az eső. Tavaly tavasszal sem esett egy csepp sem, vagy 3 hónapig.

A kitartó krókusz

Tegnap erdőt jártam. Van már sok ibolya, de lesz még ennél több is, csak napok kérdése. Meglepetésemre már komlóhajtásokat is találtam néhány helyen, ezért azt is elkezdhetem szedni.  

Ibolya

Komlóhajtások

A medvehagymáink igen szépen fejlődnek, de még nem igazán lehet sokat leszedni belőlük. Jó hír viszont, hogy nagyon szépen szaporodik magról is, rengeteg apró levélke látható a nagyobbak környékén!

Medvehagyma magról


Magnolia stellata

2012. március 9., péntek

Tavaszodik!















Végre kezdi már megmutatni magát a tavasz. Igaz, hogy éjszaka még fagy, a nappalok még hidegek, de  nyílik már a hóvirág és bújik már elő a medvehagyma is. A csillagvirágú magnólia is telis-tele van már bimbóval.

Medvehagymahajtások

Az idősebb leandereinket néhány napja már kihoztam a pincéből, nagyon kellett már nekik a napfény, a -5 °C-ot pedig még kibírják. Ha belegondolunk, a mediterrán országokban is vannak enyhébb fagyok, és ott főként szabadföldben vannak és telelnek át ezek a növények.

Medvehagymahajtások

Medvehagymaszedéskor a gyöngyvirág és az őszi kikerics mellett nagyon figyeljünk oda a medvehagymával ugyancsak azonos élőhelyen élő, a kontyvirágfélékhez tartozó foltos kontyvirágra (Arum maculatum) is, ami ugyan már 1-2 héttel a medvehagyma előtt elkezd hajtani, az egymáshoz közeli leveleket könnyen összekeverhetik a szakavatatlan szemek. A kontyvirágok minden része mérgező.

Mérgező kontyvirág

2012. február 26., vasárnap

Komposztálás

Immáron 4 éve komposztálunk. A konyhakert közelében készített a férjem egy dupla, 1×1×1 méteres komposztálót, viszonylag vékony fagerendalábakkal, falécből készült oldallal. A 10 cm széles lécek között 10 cm-es rések vannak, és a komposztálók egyik oldala üres. Egyszerre mindig csak az egyik  rész van használva, ilyenkor egy fémhálóval van lezárva, hogy jól egyben maradjon a komposzt, de rendesen tudjon szellőzni is.

Évente körülbelül kétszer - tavasszal és ősszel - átrakom egyik oldalról a másikra. Jót tesz neki, ha meg van mozgatva. Időjárástól függően időnként egy régi filc- vagy szőnyegdarabbal le van takarva, és ha nagy a szárazság akkor meg is szoktam egy kicsit locsolni.

És hogy mi kerül bele? Minden konyhai szerves hulladék: zöldség- és gyümölcsmaradékok, hámozásból visszamaradt héjak, csutkák, rothadásnak indult zöldségek, gyümölcsök. Konyhai papírtörlő, néha apróra tépkedett kartonpapír, kávézacc, elhasznált tea, tojáshéj. Kész ételek maradékait soha nem teszem a komposztba.
A porszívó tartalmát és néha - amikor nem kell vele a csúszós utat szórni - a fahamut is a komposztba öntjük. Hogy könnyebb legyen ezeket a hulladékokat gyűjteni, a konyhához közel van egy direkt erre a célra szolgáló, 60 l-es kis kukánk, ami ha megtelik, akkor kerül kiürítésre a komposztba. Persze nyáron, a nagy melegekben erre sűrűbben van szükség, mint hidegebb időben.

Kerti hulladékok közül szoktunk a komposztra dobni valamennyi fűnyesedéket, nem felmagzott gyomnövényeket, faleveleket (dióét nem), illetve a haszonnövények és virágok elpusztult részeit is. A tyúkjaink alól a szalmaalom is a komposztra kerül.

Minden tavasszal, a kerti munkák megkezdésekor, a komposzthalom alján lévő fantasztikus komposztot terítem el az ágyásokon. Igen, csak elterítem, és nem ásom bele a földbe. De erről majd bővebben írok legközelebb.

Télen a komposztáló üres oldalát az esővízgyűjtő hordók tárolására használom.

2012. január 20., péntek

Bevezető

Már egy éve érlelődik bennem ennek a blognak az elindítása. Olyannyira, hogy már tavaly márciusban regisztráltam a blognevet, de aztán különféle okok miatt nem sikerült rá sort keríteni, nyáron pedig már nem láttam értelmét az elindításának. Most viszont eljött az idő, alig várom már, hogy kitavaszodjon, és elkezdődjenek a kerti teendők!

 Miről fog szólni a Biokert? Mivel beszédes nevet választottam, nem is nagyon kell magyarázni. :) Főként a vegyszerektől mentes konyhakerti kalandjaimról és a tapasztalataimról fog szólni, a veteményezéstől kezdve a betakarításig és a tárolásig. Azt pedig, hogy mik készülnek a konyhámban ezekből a csodás alapanyagokból, a Select food nevű gasztroblogomon lehet nyomon követni.
 Elsősorban nekem van szükségem egy helyre, ahová mindezt jól organizálva összgyűjthetem, mert tudom, hogy a későbbiekben hasznos lesz. Annak pedig, ha ezt majd más is így gondolja, nagyon fogok örülni.

 A konyhakerti teendők mellett szó lesz majd komposztálásról, gyümölcsfákról, erdőn-mezőn található ehető vadnövényekről, zöldfűszerekről, virágokról is.

Elsőre ennyi. :)